(placeholder)

Tanítások, kérdések és válaszok

DE / DK / EN / ES / FR / HR / HU / IT / SL

Ki Gyakorlás

Milyen a viszony az emberek között?


Az emberek közötti kapcsolatok többsége a következő: "Megértesz engem, és én is értelek téged." Személy szerint életem során nem találtam senkit, aki megértett volna. Tehát mindig is a világ érdekelt, nem pedig az emberek, és az egyetlen kapcsolatom, amelyet az emberekkel folytathattam, ez volt: "Megértem a világot, és próbáljuk meg együtt megérteni a világot." Ez a hozzáállás nem úgynevezett barátságot teremtett, hanem partnerséget és szomszédságot. Ha megvizdgáljuk az emberi társadalom múltját, a partnerség és a szomszédság volt a legfontosabb. A gazdag országokban csak az elmúlt 100 év az, hogy az emberek csak barátságot akarnak. A szegény emberek társadalmában továbbra is a partnerség és a szomszédság a legfontosabb az életükben.


2020. november 3.

Utolsó Ítélet


Tévénézés közben észrevettem, hogy az újságírók megpróbálják megítélni, hogy a kormány döntései jók/helyesek voltak, vagy rosszak/helytelenek.


Amikor megpróbálod megítélni, amit az életedben tettél, általában lehetetlen eldöntenim hogy jól tetted, vagy nem. természetesen néha hibákat követsz el, de nem tudod megítélni, hogy amit az életed egy szakaszában tettél helyes volt vagy helytelen.


A kormány is néha/gyakran követ el hibákat, de lehetetlen megítélni amit egy bizonyos időszakban (hónapban, évben stb.) tett. Tanulmányozhatod a világtörténelmet, és látni fogod, hogy lehetetlen  megítélni a különböző kormányokat, kivéve, ha azt mondjuk, hogy igazságtalanul ölni rossz dolog. Mivel minden kormány ölt embereket szükségtelenül, ez nem használható az ítélet alapjául. Ha ez  érdekel, tanulmányozd nagyon komolyan a világtörténelmet.

A hagyomány azt mondja, hogy csak Isten ítélkezhet, és csak amikor a világ véget ér.


Ezért nem tehetünk mást, mint hogy minden pillanatban elképzeljük és megalkotjuk a jövőt. A jövő elképzelése közben persze a múltat is elképzeled.


Nagyon fontos, hogy megértsd: a múlt színtén egy elképzelés. Természetesen van néhány letagadhatatlan tény a múltban, de a múltat mindig ezen dolgok összességével együtt képzeljük el. Senki sem mondhatja, hogy a múltról szóló emlékei (elképzelései) abszolut pontosak.


Mindenki elképzeli a jövőjét annak érdekében hogy megalkothassa. Mindenki másképp gondolkodik. Ezért teljesen haszontalan ezt megbeszélni másokkal. Ha fejleszteni szeretnéd a saját gondolkodásod, csak úgy tanulhatsz mások gondolataiból, ha nem kritizálod őket, vagy ítélkezel róluk.


2020. április 13.

Shin Watanabe Sensei Kalligráfiája

Folyó

Objektív és szubjektív


Az emberek gyakran azt gondolják, hogy meg kell tanulnunk objektíven látni a dolgokat. Ez nagyon európai gondolat, és pl. Japánban senki nem törődik ilyesmivel. Azt gondolom, hogy ez azért lehet, mert a kereszténység uralt mindent Európában, És az emberek a tudományt használták, hogy harcoljanak ellene. A tudomány alapul az objektivitáson. Mivel Japánban nincs uralkodó vallás, az embereknek nem kell ellene harcolniuk, ezért nem érdekli őket, hogy objektívek legyenek.


Azt hiszem, az európai embereknek meg kellene tanulniuk, hogyan legyenek szubjektívek. Szubjektívnek lenni nem azt jelenti, hogy valaki az érzelmei által vezérelt, vagy szűklátókörű. Látlak téged. Én vagyok az alany, te vagy a tárgy. Ha meg akarlak érteni téged, Tárgyszerűnek (objektív) kell lennem, és persze ha magamat akarom megértenim akkor szubjektívnek kell lennem.


A "rugalmas gondolkodásmód" az objektív világ fogalomrendszere, és alapvetően pszchológia. Látok egy követ, és némi pamutot. Látom, hogy a kő kemény, a pamut pedig puha. De a kő nem tudja, hogy ő kemény. A pamut nem tudja, hogy ő puha. Nem tudhatom, hogy az gondolkodásom rugalmas vagy merev. Azt láthatom, hogy a te gondolkodásmódod rugalmas, vagy nem.


A "szabadság" szintén az objektív világból származó fogalom. A legtöbb eirópai úgy gondolja, hogy Európa szabad. Az USA-ban élők az hiszik, hogy az USA szabad ország.


Ha úgy gondolkozol, és úgy élsz, ahogy mindenki körülötted, Az hiszed szabad vagy, hiszen nem találkozol semmilyen konfliktussal. De amint elkezdesz másképpen gondolkozni, vagy másképp élni, egy csomó akadályba ütközöl Európában és az USA-ban is, és azt mondod, hogy nincs igazi szabadság. Ehészen addig, amíg nincs konfliktus vagy akadály, fogalmad sincs, hogy szabad vagy, vagy nem.


Ha konfliktus nélkül élsz a testedben és az elmédben, fogalmad sincs, hogy szabad vagy, vagy nem. Ami a külső világot illeti, mindig megpróbálod megérteni, és úgy élni benne, hogy hogy sose legyen szellemi konfliktus az életedben. Ezért a "szabad elme" koncención lehetetlenség.


Ha látog magad, nincs konfliktus. Ez ilyen egyszerű. Ezt jelenti, hogy szubjektív vagy.


2020. április 13.


Mihoko Watanabe Sensei

Az út

Kenko Taiso  Jo-val



2020. április 8.

Ki Breathing and Seizaho

(呼吸法  & 静座法)


2020 április 4

Kenko Taiso (健康体操)



2020 Március 31.

Ne kifejezd magad, hanem kommunikálj


A legtöbb ember csak azzal foglalkozik, hogy hogyan fejezze ki magát mások felé.


Ebben az esetben a megnyilvánulás nem hoz létre kommunikációt.


Ez a különbség az emberek és az állatok között. Az állatok az ösztöneik által vezéreltek, de az emberi cselekedetek képzeleten és oktatáson alapulnak.


Az állatok nyelve a kommunikációra lett kitalálva, így ez az ösztön részét képezi.


Az emberi nyelvek a megnyilvánulás, önkifejezés útjaként fejlődtek ki, ezeket a szüleinktől kell megtanulnunk.


Az emberek, nyelvek elsajátításán keresztül fejlesztik a képzeletüket és meg kell tanulniuk egy helyes nyelvezetet, hogy kommunikálhassanak másokkal.


Ez az oktatás első lépcsőfoka.

Az iskolai oktatás befejeztével, érdemes folytatnod mind a képzeleted, mind a nyelvezeted fejlesztését.


Definiálnod kell minden szó értelmét, amit használsz és e mellett új szavakat vagy új definíciókat létrehoznod, annak érdekében, hogy fejleszd a képzeletedet. Ezért van jogod ahhoz, hogy meghatározd a szavakat, amiket használsz és végső soron újakat alkoss.


Mivel az embereknek van képzeletük, meg kell tanulnod, hogyan fejezd ki önmagadat önmagadban, anélkül, hogy a külvilág felé megnyilvánulnál.




2020 Március 25.

A csend ereje


A csend/hallgatás erőssé teszi a testet. Azonban meg kell érteni a különbséget a terápia és a Ki-gyakorlás között.


Ha problémád van, a sok fellépő káros gondolat és érzelem megzavarja és károsítja a testedet. Ebben az esetben, ha beszélsz a problémáidról, az ellazítja a testedet és gátat szab a károsodásnak, annak ellenére, hogy a beszéd alapvetően gyengíti a testet. Ez az alapja minden orvoslásnak és mentális/fizikális terápiának. Gyengíti a testedet, de segít megszabadulnod egy nagyobb problémától. Tipikus példa erre a kemoterápia a rák esetében. De minden terápia gyengébbé teszi a testet, némelyik csak kis mértékben, mások nagyon.


A Ki-gyakorlás nem terápia, mivel elsődleges funkciója, hogy a testedet a lehető legerősebb állapotban tartsa. Így aztán soha nem beszélsz a problémáidról.

A csend erőssé teszi a testedet. De elképzelhető, hogy a gondolataid és érzelmeid roncsolják azt, így szükséged lehet egy mentális tréningre, hogy megerősödj a nehézségek elviselése által. Ehhez természetesen erős elmére/szellemre van szükséged.


Yamaoka Tesshū egy szamuráj volt, egy az utolsó Zen mesterek közül. Nem mondható ki biztosan, hogy halála után is éltek még valódi Zen mesterek Japánban. Volt egy fia, de nem vezette be őt a Zen gyakorlásába, mondván, hogy nem elég erős. E helyett szerzett neki munkát: kertész lett a tokiói császári palota kertjében.


Minden gyakorlás igényel egy meghatározott mentális és fizikai erőt. Én olyan gyakorlási módokat találtam ki, melyek minimális erőt igényelnek, de nem szabad elfelejtened, hogy mindig szükséged van egy meghatározott erőre, hogy képzed magad. Hogy hogyan tudod megakadályozni, hogy a gondolataid és az érzelmeid károsítsák a testedet? Ennek a módja, hogy érzékeled/észleled a testedet.



2020. március 25.


Caligrafía por Shin Watanabe Sensei

Ki

Kérdések és válaszok: