(placeholder)

Predavanja s pitanjima i odgovorima

DE / DK / EN / ES / FR / HR / HU / IT / SL

A Világ

Why we do not learn from Covid?


Comming soon in Hungarian!


In order to learn something, one needs to have a clear purpose of what one wants to achieve. That is why scientists, doctors learned a lot from the crisis.


Very rich people who risked to lose a lot of money also learned a lot because they definitely want to control the world in order to keep their wealth.  


Normal European people live with dependence on their government so they just want to live like before. That is why they do not want to learn anything.


30. June 2020


What is humanity?


Comming soon in Hungarian!


The world is judging people with the word "Crime against Humanity" but do they know what humanity means?  You must understand the difference between life and material first. There is an idea that Artificial Intelligence is better than human brains and there are many who want to promote this idea. However, it is already treated by "Terminator" which is actually a war between humans and AI. US movies tend to show that humans have sentiments and this should be respected.This is a very dangerous idea. it is already known since thousands years by the saying," The road to hell is paved with good intention." Adolf Hitler was known to be a sentimental person and many dangerous people are sentimental. Many people mix up love and sentiments.


The difference between life and material is relationships. Life is relationship and the whole life is supporting one another. That is why we have to try to understand this relationship in order to maintain life on this world. Then what is the difference between human and other animals. It is imagination. Animals do not have much imagination but human activity is based on imagination. So humans can be very good or very bad according to the imagination. When we want to improve something, we are always improving our imagination regardless of our activities such as art, science, normal job, hobby, sports, etc. We have to try to improve ourselves all the time so that humanity prevails on this world. If we stop, we will go down and lose humanity.


25. june 2020

Történelem és demokrácia


A legtöbb ember kérdés nélkül elhiszi, amit az iskolában tanult történelemórán, és tudattalanul is befolyásolja az, amit a médiában, vagy más emberektől hall. Igazából minden ember elfogult és egy hibás történelmet fogad el igaziként. Ez azt jelenti, hogy mindenki téved. A vallásokban szerepel az az igazság, hogy az emberek ne ítéljék meg egymást, csak kövessék Isten ítéletét. Mivel a tudomány egyre inkább kiszorítja a vallást, sok ember hibásan úgy gondolja, hogy ítélkezhetnek mások felett. Fontos megismerni a tudomány határait. A tudomány és a mesterséges intelligencia (MI) csak a "hogyan?" kérdésre tudja a választ, arra nem, hogy mit is tegyünk. Egyesek azt mondhatnák, hogy az MI meg tudja mondani, hogy mit tegyünk, de minden, amit a mesterséges intelligencia tud, az emberek tudásán alapszik. A második ipari forradalom óta az emberiség azon fáradozik, hogy az emberek a lehető legtovább éljenek a lehető legtöbb pénzzel. A kormányoknak ezt kellett szem előtt tartaniuk a Covid járvány alatt is. Meg kellett találniuk az egyensúlyt a "lehető legtovább élni" és a "lehető legtöbb pénzzel" között.

Minden történelemkép tulajdonképpen egy-egy személyes vélemény a múltról, és lehetetlen eldönteni, hogy melyik a valódi történelem. Minden kormánynak el kell döntenie, hogy melyik történelmet tanítsák az iskolákban. Ezért van az, hogy mindenki elfogult. Az egyetlen módja, hogy megszabaduljunk ettől az agymosástól, hogy megalkotjuk a saját történelmünket. Mindenkinek meg kell alkotni a saját személyes, a családja, az országa, és a világ történelmét is, így megalkothatja a szerinte ideális világot is.


A kormány által kiválasztott történelem csak a múltat igazolja. Azért van ez így, mert a politikusok a többiek egyetértését akarják. A politika célja alapvetően az, hogy emberek egyetértsenek. Ezért a történelemnek meg kell magyaráznia a jelenlegi világot, mert abban egyet tudunk érteni, hogy jelenleg milyen a világ. Azonban egy jobb világot kell építenünk a jövő számára. Tehát a történelemnek a jövőt kellene megmagyaráznia. A kormány nem tud egy ilyen történelmet kiválasztani, mivel az emberek nem értenek egyet a jövővel kapcsolatban. Ezért van az, hogy a kormány által elfogadott történelem haszontalan egy jobb világ építéséhez, és mindenkinek a saját történelemképét kéne megalkotnia, hogy jobb jövőt tudjunk építeni.


2020 Június 22.

Mi az a demokrácia?


Az első kérdés, amit fel kell tennünk, hogy a demokrácia egy filozófia, vagy egy rendszer. Emlékszem, 1960-ban a demokráciát még mint filozófiát értelmezték, és azon vitatkoztak, hogy a capitalizmus, vagy a kommunizmus rendszerével lehet-e jobban elérni. '970 óta a legtöbb ember öntudatlanul is úgy gondolja, hogy a demokrácia egy rendszer, ami nem kompatibilis a kommunizmussal, mivel a szavazáson alapul. Emiatt több ország is volt, ahol háborúkat robbantottak ki, ártatlanok ezreit megölve, hogy szavazáson alapuló kormányzatot hozhassanak létre.


A demokráciának filozófiának kell lennie, nem rendszernek. Ez miért is fontos? A filozófia a "mit tegyünk" kérdésen alapul, a rendszer a "hogyan csináljuk" kérdésen. Egyértelmű, hogy az első kérdés a "mit tegyünk?" kell legyen. Különbség van az állatok jogai és az emberek jogai között. Az állatok gyakorlatilag az ösztöneik által vezérelve élnek, és emiatt joguk van a túléléshez a saját környezetükben. Például egy kutyának szüksége van elegendő ételre és vízre, valamint térre, hogy mozogni tudjon. Ha nem adsz neki elég vizet, vagy ételt, vagy egy ketrecben tartod, akkor megvádolhatnak állati jogok elleni bűncselekménnyel. Ha elég vizet és ételt adsz a kutyádnak, és a kertben tartod, az rendben van. Ha egy embert tartunk hasonló körülmények között, azt jól felszerelt börtönnek hívjuk. Ha egy kormány egy ártatlan embert tart jól felszerelt börtönben, mint amilyenek Svédországban, vagy Finnországban is vannak, az emberi jogok elleni bűncselekménynek minősül, mivel az emberi jogok közé tartozik az is, hogy saját magunk döntsünk az életünkről. Ezért van az, hogy a "mit tegyünk" kérdés az emberiség alapja.


Az egyik legfontosabb módja az életünk felépítésének a vallás. Ezért kell a demokráciának tartalmaznia a vallásszabadságot. A kereszténység nem fogadott el más vallásokat, ezért Európában nagyon sokáig léteztek az egyház által támogatott diktatórikus kormányok. Ahogy a keresztény egyház gyengült, a demokrácia gondolata elkezdett terjedni Európában, hogy felszabadítsa az embereket az egyház és a kormány igája alól.A világ más tájain, a kereszténység és iszlám befolyási övezetén kívül a kormányok több különböző vallást is elfogadtak. Az embereknek nem kellett elszenvedniük egy vallás monopóliumát, ezért a demokrácia gondolata nem született meg. Európában még az Oszmán Birodalom is híres volt a vallásszabadságáról, habár a többség az iszlám hitet vallotta. Ekkor támadtak a keresztény államok az "oszd meg és uralkodj" stratégiát alkalmazva. Az Oszmán Birodalom elpusztításának következménye volt a modern Törökország megalapítása az I. és II. Világháború alatt, ahol már sokkal kevésbé fogadják el a különböző vallásokat.

A demokrácia következőfontos része a szabad gondolkodás. Ezt külön kell választani a szólás - vagy önkifejezés szabadságától. A gondolatok jelen vannak minden emberben. A beszéd, vagy önkifejezés mindig a közösségen belül létezik, így mindig felmerül a határok kérdése. Nyilvánvaló, hogy nem mondhatunk ki mindent. Nem helyénvaló rasszizmus, szexuális erőszak, gyermekpornográfia, vagy vallások elleni támadások, stb. kifejezése. Jelenleg az egész világ azt próbálja kitalálni, hogyan kontrollálja az önkifejezést.


Mivel a szabad önkifejezés mindig a társadalom kompromisszumán alapul, először le kell fektetnünk a godolatok szabadságát. Úgy tűnik, a tudományos világban egyetértés van abban, hogy az emberi nyelv különbözik az állati nyelvektől, mivel a gondolatok formálására fejlődött ki. A tudományos világ az íráson, vagyis végső soron a gondolatokon alapszik. Azonban az emberi lét a valóságban a képzeleten alapszik, nem a gondolatokon. Vagyis az emberi nyelv igazából a  képzelet kifelejésére alakult ki. Minden szónak a jelentése csakis egy elképzelés lehet, és minden embernek saját képzelete van. Ez azt jelenti, hogy minden embernek saját elképzelése van minden egyes szóról.


Azonban sok ember gondlja azt, hogy minden szót úgy kell használni, ahogy az a szótárban le van írva. Franciaországban a Francia Akadémia szeretne dönteni arról, hogy a francia nyelv hogyna nézzen ki. Ez egyfajta intellektuális diktatúra, és nem egyezik a valósággal. Emlékszem, 35 évvel ezelőtt egy német nő mérgesen rám szólt, hogy "miért nem a szótári angolt használom". A brit trónörökös sok éve kijelentette: "Az angol nyelvet használják a legtöbben a világon, őrizzük meg a helyes formáját", és több újságíró kritizálta, mert helytelenül használta az angolt.


A valóságban minden egyes ember részt vesz minden általa beszélt nyelv fejlesztésében, de a legtöbben követik a társadalmi normákat. Ha mindenki így tenne, a társadalom nem lenne jó hely az embereknek. Minden embernek tudatosan kell használnia minden egyes szavát, hogy aktívan részt vegyen a nyelv alakításában. Így tud részt venni egy jó társadalom kialakításában. Így valósulhat meg a demokrácia a gondolati szabadságon keresztül.


Az Aikido az önkifejezés egy formája ebben a társadalomban, annak érdekében, hogy egy jobb világot alkossunk. Először fel kell tennünk a kérdést: "mit tegyünk", és a saját magunk által definiált szavakkal el kell ezen gondolkoznunk.


2020 Június 18.

Rabszolgaság


A rabszolgaság azt jelenti, hogy emberek egy csoportja egy másik embercsoportot kontrollál profitszerzés érdekében. Rabszolgaság a világ minden táján létezett, és a mai napig létezik különböző formákban.


A legtöbb ember úgy képzeli el a rabszolgaságot, ahogy az afrikai feketék dolgoztak Amerikában, vagy Afrikában a gyapotmezőkön, de ez csak egy formája a rabszolgaságnak. Az emberi civilizáció kezdetén, több ezer évvel ezelőtt, minden országnak voltak rabszolgái a saját területén.


Ha az ország területe kicsi volt, mint az ókori görög városállamok, a rabszolgák külhoniak voltak. A viszonylag kis létszámú görög populáció ebben az időben hozta létre az úgynevezett demokráciát, ahol a katonaságnak majdnem minden férfi a tagja volt. Ez tette lehetővé a rabszolgaság fenntartását. Később, ahogy az európai országok fejlődtek, a saját lakosaikat kezdték rabszolgaként kezelni. A szegény emberek a gazdag emberek rabszolgái voltak. Ez a rendszer a pénzgazdaságon alapult, és szükségszerűvé vált mind több és több arany és ezüst kitermelése.


1600 óta az európaiak elkezdték az arany és ezüst kitermelését Dél-Amerikában és Afrikában is. Ugyanebben az időben a rabszolgaság egy új módját kezdték el alkalmazni, amit kolonizációnak hívunk. Nem volt elegendő földterület az európai országokban, ezért a rabszolgákat a saját területükön kívül tartották. Oroszország és Kína elég nagy országok voltak ahhoz, hogy ne kelljen külföldről rabszolgákat importálniuk, ők továbbra is a saját szegényeiket használták rabszolgának. Ahhoz, hogy a népesség többségét kitevő szegényeket kontrollálni tudják, diktatúrát kellett kiépíteniük.

Az ipari forradalom után Európának nagy szüksége volt mérnökökre, tudósokra, tanárokra, vezetőkre, kereskedőkre, kézművesekre, stb. Ezeket a munkákat a rabszolgák nem végezhették el, ezért a társadalom demokratizálódott, így az egész társadalom részt vehetett az ipar és technológia fejlesztésében. Ez a fejlődés tette lehetővé az európai országoknak a kolonizációt, vagyis hogy a rabszolgáikat az országhatárokon kívül tartsák.


A nagy országok, mint Oroszország, Kína, az USA a határaikon belül tartották a rabszolgáikat, de fenn kellett tartaniuk a katonai fölényüket a világgal szemben, hogy hozzájuthassanak bizonyos erőforrásokhoz (fémek, gyémánt, olaj, urán, stb.). Oroszországban és Kínában a szegény emberek dolgoztak rabszolgaként, az USÁ-ban viszont Afrikából behurcolt feketéket dolgoztattak rabszolgaként, ami a rasszizmusnak nevezettpszichológiai problémához vezetett.


Európa az 1960-as évek óta importált rabszolgákat, de manapság már nincs szükség erre. Ezért van az, hogy sokan vissza akarják küldeni őket a saját országukba, hogy a határokon kívül tartsák a rabszolgákat.


A jövőben a technológia fejlődés következtében jóval kevesebb ember fogja ugyanazt a mennyiséget megtermelni. Ez egy újfajta rabszolgaságot fog eredményezni: akiknek nem lesz munkájuk, haszontalan rabszolgákká válnak, akiknek csak a túlélést engedik majd.


2020 Június 12.

Megvenni a jövőt


Észrevettem, hogy nagyjából öt éve sok ember egyre gyakrabban használja a "tapasztalat" (experience) szót az interneten. Olyasmikre használják, amik majd a jövőben fognak megtörténni, ilyen tapasztalat lehet például egy okostelefon megvétele és használata.


Ez a "tapasztalat" szó egy újfajta használata, mivel régebben múltbeli történésekre használták ezt a szót.


Az amerikai részvénypiacon hatalmas vagyont szerzett Rockefellernek van egy híres mondása: "A tapasztalat a korábbi hibáidnak a neve". Általánosan elfogadott volt az a hozzáállás, hogy célszerű tanulni a hibáinkból, hogy egy jobb jövőt tudjunk építeni.


Nehéz volt megjósolni a jövőt a sok kiszámíthatatlan változás miatt, mint például a háborúk, kormányváltások, éhínségek, vírusok, katasztrófák, stb. Az emberek a legfőbb vágyaikkal, szeretetükkel, hazaszeretetükkel és filozófiájukkal összhangban alkották meg a jövőt. Vagyis a "mit tegyünk" volt a kérdés.

A politikusok régebben politikai irányzatokról vitatkoztak, de manapság leginkább csak a pénz elosztásáról tárgyalnak. Most már a "hogyna csináljuk" a fő kérdés.


Megalkottunk egy nemzetközi bankrendszert, ami a technológiával és katonai erővel próbálja meg kontrollálni a jövőt. Szóval minden tettünk legfőbb mozgatórugójává a minél több pénz gyűjtése vált. Annak érdekében, hogy legyen pénzünk a jövőben, pénzt kell befektetnünk. Más szóval megvásároljuk a jövőnket. Akinek több pénze van, annak több jövő jut.


Tudatában kell lennünk, hogy miket vásárolunk, és ezen dolgok egyike a jövőbeli "tapasztalat".


Most láthattuk, hogy a mindenható bankrendszer, technológia és katonaság nem tudott megbirkózni a vírussal. Itt az ideje, hogy az emberek visszatérjenek a legalapvetőbb kérdéshez: "mit tegyünk" a jövőnkért.


2020 Június 8.

A háború nem erőszak


El tudom képzelni, hogy sokan bosszantónak találják a címet, akár még erőszakosak is lesznek ennek hatására. A háború nem erőszak, de legalább annyira rossz, vagy éppen rosszabb, mint az erőszak. A háború: lopni másoktól, miután megöltük őket. Az erőszakhoz nem feltétlen tartozik hozzá a lopás.


Ezért van az, hogy muszáj máshogy kezelnünk a háborút, mint az erőszakot.


Amíg lesz olyan ország, ami más országoktól akar lopni, a háború nem szűnik meg. Az embereknek el kell gondolkozniuk azon, hogyan tudják kényelmesen és jólétben élni az életüket anélkül, hogy az országuk más országoktól akarna lopni. Ez az egyetlen módja a háború megállításának.


2020 Június 5.

Mi a rasszizmus?


A legtöbben úgy gondolják, az átlagos emberek nem rasszisták, csak a rossz oktatás, vagy rossz társadalmi körülmények miatt válnak azzá. Ez nem így van. Minden élőlény rasszista. Az egysejtűek, a növények és állatok mind rasszisták. A rasszizmus egy ösztön, tehát minden ember rasszistává válhat bizonyos körülmények között.


Muszáj képeznünk magunkat, hogy megszabaduljunk ettől az ösztöntől, ami rasszizmusként mutatkozik meg.



Az oktatás alapja az 'élni és élni hagyni' elv. Az ösztön azt mondja 'élj és öld meg'.


Az embereknek meg kell találniuk a módot az 'élni és élni hagyni' elv megvalósítására. Ez az egyetlen út a rasszizmus felszámolására.


2020 Június 5.

Miért létezik a rendőri erőszak?


A rendőri erőszak mindig is létezett, a világ minde táján. Akkor következik be, amikor valaki azt hiszi, léteznek jó és rossz emberek. A legtöbb ember, a rendőröket is beleértve, azt hiszi, hogy a jó emberek jó világot, a rossz emberek rossz világot csinálnak. Ezért megpróbálják jóra tanítani, vagy megbüntetni a rossz embereket, hogy jobb világot csináljanak.


Ez az oka annak, hogy az emberek erőszakosak lesznek. Muszáj foglalkoznunk az emberiség erőszakosságával.

Muszáj meglátnunk, hogy az emberek többsége jó ember, és ezek a jó emberek rossz dolgokat tesznek, és ezzel rossz világot csinálnak. Ezért a jó embereket kell tanítani, hogy soha ne tegyenek rossz dolgokat. A társadalomnak muszáj igazságosnak lennie, hogy megakadályozza rossz dolgok bekövetkeztét. Fontos, hogy igazság éérvényre jusson a társadalomban, de nem ez a megoldás a világban jelenlévő erőszakra.


Hogy tudjuk a jó embereket tanítani? Ezt kutattam az elmúlt 60 évben, és az egyetlen módszer, amit találtam, az, hogy segítsünk nekik a gondolataik és testük érzékelésében.


2020 Június 5.